Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért hívják még a mai rendszert kapitalizmusnak, amikor ez már rég nem hasonlít rá?
A kapitalizmus ismérve ugyebár, hogy a piac törvényei alapján a kereslet kínálat alakítja a fogyasztást. Az érték a pénz, amiből egy jó kapitalista terméket állít elő, aminek pedig ha jó a termék lesz kereslete, így az hasznot hoz.
De mi van most?
Hát nem ez!
Egyrészt van ugye a pályáztatás, a politika által a háttérben lévő elit eldönti, hogy kik járhatnak jól, kitalálnak rá egy fedősztorit, majd az adófizetők pénzét pályázatnak csúfolt módszerekkel odaadják a havernak, aki csinál vele valamit, amit tízszeres áron leszámláz, és jól keres vele. Jobb esetben ennek a valaminek értelme is van, rosszabb esetben semmi. A lényegen azonban nem változtat, nem olyan befeketés történik, amire szükség van, a pénz forrása nem a befektetőktől van, hanem a kisemberektől veszik el, (mivelhogy az adó nem más mint az állam legalizált lopása), és adják oda olyannak olyan célra, amit a politika, illetve az abban résztvevő személyek döntenek el. A demokrácia Benjamin Franklin szerint pedig nem más mint amikor két fakas és egy bárány szavazást tart arról, hogy mi legyen a vacsora.
A gazdaság másik alappillére a marketing. Szó nincs arról, hogy azt gyárják, amire szükség volna. Van a tőke, ami szeretne fialni, de nincs semmi ami kellene még az embereknek. Ott kezdődik tehát a dolog, hogy az igényt állítják elő. Elültetik az emberek fejében, hogy neked erre a tengeri herkentyűre szükséged van, különben nem leszel boldog. Szóval kitalálnak egy terméket, amire senkinek semmi szüksége nem lenne, mert van hasonló, kicsit más, stb., de a mi termékünk az fütyülni is tud, anélkül pedig nem élet az élet, szomorú a reggel, még a szex sem esik olyan jól. Minden sztárocska ezt horja a tévében, attól leszek valaki ha nekem is ilyen van. Mindenhonnan ez köszön vissza, a marketingépezet beindul, sunyi módszerekkel elültetik az emberek fejében az igény gondolatát. Ez nem olcxsó dolog, de nagyban megtérül. Aztán utána már mehet a termék a piacra, mert mindenki megveszi, hiszen ez a boldogság kulcsa. Szó sincs kereslet-kínálatról, igényről, hiszen az igényt állítottuk elő. Nem kell messzire menni, nézzünk csak körül a környezetünkben lévő márkák tekintetében, és gondolkodjunk el egy kicsit. A gond persze az, hogy ilyenre kisvállalkozónak nincs pénze. A bankoknak van, mivel a pénzt ők gombnyomással állítják elő, csak az egyenleg érdekében később vissza kell pótolni, és a kamat, ami már valódi termékből keletkezik, így már valódi értéket is képvisel.
Nem azt mondom, hogy a hagyományos kapitalizmus elemei nem találhatók meg a mai társadalmunkban, de a hangsúly nagyon eltolódott. Megváltozott a világ, és nem jó irányba.
Sőt, az is lehet, hogy később majd neve is lesz ennek a társadalmi berendezkedésnek is. Lehet ötletelni rajta.
