Politikai program

Az alábbiakat nem egy komplett programnak szántuk, csupán néhány olyan fontos megváltoztatandó dolgot emeltünk ki, ami szerntünk jó irányba vinné a dolgokat. Gyaníthatóan számos pontja nem is megvalósítható, mert a szocializmuson felnőtt emebrek nem szívesen engednek abból, hogy valami ne ingyen járjon nekik, mégha azt a becsületesen dolgozó polgártársaik is finanszírozzák az adójukkal. És biztos, hogy a politikusoknak sem fog tetszeni, mert csorbítaná a hatalmukat. Viszont itt élünk tízmillióan összezárva, elég eltérő gondolkodásmóddal és véleménnyel. És mégis együtt kell élnünk valahogy, lehetőleg úgy, hogy az valamelyest igazságos legyen. Nehéz dolog ez, mert mondani könnyű bármit is, tenni annál nehezebb.

Nem kell a leírtakkal egyetérteni, és biztos, hogy a többség nem is fog. De az ország jelenlegi morális és gazdasági helyzete radikális változtatásokat igényelne.

Egészségügy

Az egészségügy teljes átalakítást igényel, mert jelenleg az emberek abban a tudatban élnek, hogy az ingyenes, ezért így is állnak hozzá.

Mindennemű egészségügyi ellátásról kapjon az érintett számlát, amely számla összegét magának kell rendeznie oly módon, hogy azt benyújtja a biztosítójához, aki kifizeti azt. Ezáltal az érintett tisztában lesz az ellátás költségével, illetve hogy áttételesen ő fizet az ellátásért, mégha a biztosítón keresztül is.

Legyen többlépcsős a TB járulék rendszere, amelyben a választási lehetőség az állampolgárt illesse meg. A magasabb díjkategóriáért járhasson magasabb szolgáltatás a kiegészítő kiszolgálás terén, de a megfelelő színvonalú ellátás mindenkire egyaránt legyen érvényes. Az alapvető életmentő beavatkozások mindenki számára állampolgári jogon legyenek ingyenesek, a többi ellátás biztosításfüggő legyen. (Biztosítást bárki köthet, az is aki nem dolgozik.) Az alapellátás szintjén járulékkedvezményt illetve mentességet kapjon az, aki nyugdíjas, aki tartósan beteg, aki gyereket vár, akinek három évnél fiatalabb a gyermeke van, aki közmunkát vállalt, illetve aki közoktatásban tanul, illetve két hónap időtartamra az, aki munkanélküli, de aki az elmúlt egy évben munkaviszonyban volt vagy aki az elmúlt egy évben állami intézményben tanulmányokat folytatott. Ne legyen azonban biztosított az, aki nem hajlandó munkát vállalni és biztosítást sem hajlandó fizetni.

Egy betegségre járó TB által meghatározott alapösszeg minden esetben járjon, függetlenül attól, hogy a beteget magánpraxisban, vagy állami intézményben gyógykezelik. Ha a betegnek plusz igényei vannak (normálisabb étkezés, egyágyas vagy kislétszámú szoba, külön nővér, stb.), akkor azt a magasabb biztosítás vagy plusz fizetés keretben legyen lehetősége igénybevenni. Ha a beteg magánpraxisban kívánja gyógykezeltetni magát, úgy a TB állja az alapösszeget, a betegnek pedig csak a különbözet kelljen kifizetni.

A kórházi ellátás során az ellátottaknak minden részükre nyújtott szolgáltatást és adott gyógyszert aláírásukkal igazolniuk kelljen. Ezzel elkerülhető az, hogy az ellopott gyógyszereket a betegek nevére kiírják, illetve az, hogy hosszabb bentfekvést kiírva ahelyett a magánpraxis betegeit gyógyítsák közpénzen. A TB általi kifizetés csak igazolások alapján történhessen meg.

Állami intézményben dolgozó orvosok ne vállalhassanak magánpraxist. Az orvosok vagy állami intézményben, vagy magánpraxisban dolgozhassanak. Ezzel elkerülhetővé válna az, hogy az állami intézményből hazalopják a kellékeket és a magánpraxisukba irányítsák a pácienseket, valamint az, hogy a magánpraxisuk helyben nem ellátható betegeit az állami intézményekben kezeljék.

Az aki bizonyíthatóan saját életvitelével okozta a betegséget (alkoholizmus, kábítószerfogyasztás, dohányzás, öngyilkosságok, stb.) köteles legyen az ezzel összefüggésben felmerülő ellátás költségeit megtéríteni. (A kábítószeresek gyógyítását, vagy a részegek májátültetését ne az egészséges életvitelt folytatók által befizetett TB-ből finanszírozzák.) A bizonyítás az ellátórendszer feladata legyen.

Adók

Egységes, egyszerűbb és átlátható adórendszert kell létrehozni, kevesebb adónemre, átlátható adóbevallásra van szükség. Meg kell szüntetni a túlbürökratizált számviteli szabályokat.

A munkabéreket kvázi bruttósítani kell, majd ezt követően mindennemű adó és járulék befizetése a munkavállaló kötelessége legyen. A cégeknek ne legyen bruttó a béren kívül semmiféle plusz költsége a foglalkoztatás kapcsán. Minden adólevonást az fizessen be, aki a jövedelmet kapja, ne az aki azt kifizeti. Ezzel elkerülhető lehet az, hogy a munkáltatók nem fizetik be a dolgozók SZJA és TB terheit, hanem inkább évente céget váltva szándékosan csődbe viszik a cégeket, megspórolva ezzel az adóbefizetéseket.

A személyi jövedelemadó mértékét magyar állampolgárok esetében évi 1 millió forintig 0%-ban, 10 millió forintig 10%-ban, a felett pedig 25%-ban kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok SZJA kulcsát egységesen 25%-ban kell meghatározni.

A környezetvédelem és a termékek javíthatóságának növelése érdekében be kell vezetni egy 20%-os adóterhet azon termékekre, amelyek legalább 50 alkatrészből állnak és javításuk esetén bármely alkatrész cseréjének költsége eléri a termék árának 20%-át. Mindemellett meg kell emelni a környezetterhelési járulékokat, valamint minden környezetet terhelő tevékenységre ki kell vetni környezetterhelési adót.

Az áfa mértékét a termék jellege és származása alapján kellene meghatározni. Tartozzon más áfakulcs alá a magyar és a külföldről származó termék (pl. teljesen hazai termékek 15%, részben hazai 20%, import árú: 25%. Alapvető élelmiszerek, gyógyszer, könyv, stb.: 5%)

Be kell vezetni az egységes közteherviselést. Nem lehet különbség a kisvállalkozó és a multi közt, ne kapjon adómentességet egy külföldi egy bizonyos értékhatár felett.

A nyereségadó rendszert úgy kell módosítani, hogy az országban maradó nyereség legyen kisebb, az országból kivitt pedig jóval nagyobb adókulcsú. Az országból kivitt nyereségre 20% különadót kelljen fizetni.

Meg kell emelni a bányajáradék mértékét. Teljesen igazságtalan, hogy a multicégek extraprofitra tesznek szert azáltal, hogy a nép tulajdonát képező nyersanyagokért cserébe az államnak annak értékének csak huszadát fizetik ki.

Jelentősen csökkenteni kell az iparűzési adó mértékét.

A multicégek esetében csak a termelő cégeknél szabadna meghagyni az adókedvezményt.

Nem szabad bevezetni vagyon alapú adókat magánszemélyek esetében. A vagyont érintő adó nem más, mint részletekben történő vagyonelkobzás.

Teljes mértékben el kell törölni az örökösödési illetéket, csökkenteni kell az ajándékozási és vagyonátruházási illetéket.

Növelni kell az adóellenőrzés szigorúságát és mértékét, de csak törvényes keretek közt. A bizonyítási teher minden esetben ott legyen, ahol valaki állít valamit. Az adóellenőrzéseket 30 napon belül le kelljen zárni. Az adóellenőrzéseket faji hovatartozástól függetlenül minden állampolgár esetén el lehessen végezni. Ha szükséges legyen kellő rendőri vagy karhatalmi erő a biztosításhoz.

A családi adókedvezmény válás után fele-fele arányban mindkét szülőt illesse meg, ha a másik fél tartásdíjat fizet.

Menekült- és bevándorláspolitika

A magyar államhatárt csak érvényes útiokmányokkal lehet átlépni.
Az államhatárt illegálisan átlépőkkel szemben automatikusan alkalmazott fegyveres védelem is elfogadott legyen.

Külföldi állampolgár semmiféle pénzbeli segélyre vagy állami juttatásra nem lehet jogosult.

Ellátásra szoruló külföldi személy esetén szükséges legyen az illető egyértelmű beazonosítása, majd a részére biztosított ellátás költségének ráterhelése. Ezen költségeket nyilván kell tartani és amennyiben bárhol (pl. az EU más országában) jövedelemhez jut, be kell rajta hajtani.

Munkaképes bevándorló esetén meg a menekülteknek a munkájukkal hozzá kell járulni az ellátásukhoz.

Külföldi állampolgár semmilyen esetben sem kaphat kedvezőbb elbírálást, mint a magyar állampolgár.

Amennyiben külföldi állampolgár bűncselekményt követ el, származási országától függetlenül azonnal kiutasítható legyen országból a menekültstátusz megvonása mellett.

Amennyiben egy külföldi állampolgár menedékkérelmet nyújt be, alá kell vele íratni egy nyilatkozatot, melyben kötelezettséget vállal az ország törvényeinek betartására, elfogadja Magyarország világi berendezkedését, kultúráját, szokásjogait, valamint nyilatkozik arról, hogy nem viselkedik ezzel ellentétes módon és nem él vissza a menekültstátusszal.

Támogatni kell minden olyan intézkedést, amely visszaszorítja mind a gazdasági, mind pedig a politikai bevándorlók érkezését az Európai Unió területére.

Támogatni kell minden olyan intézkedést, amely a népesség csökkenését eredményezni a szegényebb vagy túlnépesedett régiókban.

Szociális támogatás, Munkanélküliség

Mindennemű szociális támogatás feltétele egy „Társadalmi szerződés” aláírása amelyben a szerződő fél vállalja, hogy a támogatásért cserében a gyermeket a társadalmi normáknak megfelelően neveli.

A családi pótlék alanyi jogon járjon, maximum három gyermekre, azonos összegben. (Pl.: egy gyereknél: 20.000.-, két gyereknél: 40.000.- három: gyereknél 60.000.-, négy gyereknél: 60.000.- öt gyereknél: 60.000.- stb.) Ezzel hosszútávon ösztönözhető az, hogy az vállaljon gyereket, aki azt becsülettel fel is tudja nevelni, és ne azért szülessenek gyerekek, mert a család zilált életvitelét a gyerekek után kapott családi pótlékból kívánják egyesek finanszírozni.

Adókedvezmény is csak az első és a második gyermek után járjon.

A családi pótlék feltétele, hogy a gyermek iskolába járjon és ott az igazolatlan vagy szülő által igazolt hiányzásainak száma ne haladja meg éves szinten a 10 napot.

Munkanélküli segély, szociális segély, illetve más hasonló ellátás feltétele legyen a munkára való hajlandóság. A közmunka program nagyrészt megfelelő, de korrekciókra szorul. A munka jellegének igazodnia kell az alany iskolai végzettségéhez és egészségügyi állapotához.

A segélyek csak élelmiszerre, ruházatra és közterhekre fordítható utalványok formájában legyenek kiadhatók, az utalványokat ne lehessen alkoholra, cigarettára, stb. felhasználni. (Ezt természetesen ellenőrizni és szigorúan szankcionálni kell.)

A szociális segélynél figyelembe kell venni az igénylők lehetőségeit. Akinek például van kertje, de abban a krumpli helyett szinesfémhulladékot termel, attól meg lehessen vonni a segélyt.

Hajléktalanság

A hajléktalanság állapot és nem bűn. A jelenlegi ellátórendszer komoly átalakításra szorul.

Olyan hajléktalanszállókat kell építeni, ahol a hajléktalanok minimális méretű, de önálló, zárható szobákban tudják meghúzni magukat, nem kell félniük az atrocitásoktól és a lopásoktól. A helyiségek használatának feltétele, hogy ott a kábítószer- és alkoholfogyasztást, valamint a dohányzást az épületen belül mellőzni kell. Ezen helyiségeket a hajléktalanok állandó jelleggel használhassák, tehát azt ne kelljen elhagyniuk napközben.

Szociális lakástámogatás

A jelenlegi szocpolnak nevezett támogatást úgy kell átalakítani, hogy szocpolért cserébe az állam arányosan tulajdonrészt kapjon az ingatlanból. Az így állami tulajdonban lévő részen a gyermeknek és szüleinek haszonélvezeti joga lenne.

A törvény előnye, hogy a lakásépítési támogatást így nem vennék fel azok, akiknek valójában nincs is rá szükségük, de ha már jár, miért ne, illetve nem lehetne kijátszani azt úgy sem, hogy utána lebontják vagy eladják az ingatlant. Továbbá hosszútávon az államnak sem kidobott pénz, mert ha már megöregszenek a tulajdonosok és eladják, mert kisebb lakás is elég, vagy megöröklik az utódok, akiknek már úgyis van addigra lakásuk, akkor az állam visszakapja a befektetett pénzt, amit lényegében az adóból vonnak le. Akinek tényleg a lakás kell, annak mindegy, hogy x százalék az állam nevén van, hiszen az egészet használhatja. Aki meg olyan gazdag, hogy csak azért veszi fel, hogy ne vesszen el, az meg legalább így jobban meggondolja. És mivel mindez óriási összegeket jelent az adóból nem mindegy, hogy egy hosszútávon is fenntartható rendszert eredményezne, vagy folyamatosan elvonnák tőlünk és a gyerekeinktől ezt a pénzt, hogy majd akkor is fizetni tudják.

Nyugdíjrendszer

A nyugdíj alapja ne az élő munka befizetése legyen, hanem hasonlóan az oktatási vagy rendfenntartási költségekhez a teljes adóbevétel. (Tehát az élőmunka helyett robotokat alkalmazó cégek nyeresége is.)

40 év munkaviszony után nemtől függetlenül lehetőség legyen a nyugdíjbavonulásra.

Választási rendszer

A parlamenti képviselők létszámát jelentősen csökkenteni kell, hosszabb távon pedig minimalizálva, meg kell szüntetni a képviseleti demokráciát és közvetlen demokráciát kell létrehozni internetes szavazással, ahol minden kérdésben minden állampolgár szavazhat megfelelő keretek közt.
Minden kérdésben, amelyben jelenleg a parlament szavaz, az emberek szavazhassanak az interneten oly módon, hogy minden szavazat értékét súlyozni kell. A szavazat értékének megállapításához a szavazás előtt kitöltött tesztet kell figyelembe venni. A tesztben véletlenszerűen kiválasztott kérdések szerepelnek, melyek egy része általános műveltségi és intelligenciateszt, másik része pedig a témához kapcsolódó különféle nehézségi szintű szakmai kérdés. Ezen teszten elért pontszám adja az adott szavazat értékét. Szavazni nem kötelező, de lehetőség minden nagykorú állampolgár részére.

Meg kell szüntetni a mentelmi jog intézményét.

A képviselői költséget elszámolni csak számlák alapján lehessen.

A képviselők a fizetést a parlamentben valóban ott töltött idő alapján kapják. A kivonulások, bizottsági ülések és egyéb igazolt helyeken való távolmaradás esetén ne járjon bér.

A képviselők megfelelő létszámú igény esetén egy részleges népszavazás után bármikor visszahívhatók legyenek.

A különféle állami cégeknél, intézményeknél a felügyelő bizottsági tagságok számát és juttatásainak mértékét radikálisan le kell faragni. Nem elfogadható az, hogy több tízezren havi egy-két nap munkának nem nevezhető jelenlétért többmilliós juttatásokat vegyenek fel.

Jogrendszer

A demokratikus rend ne csak a nevében legyen az. Vissza kell állítani az állam felügyeleti intézményeinek hatásköreit.

Egyenlő jogokat kell biztosítani mindenkinek. A nemzetiségi, etnikai, vallási hovatartozás, a szexuális beállítódás, az illető neme ne jelenthessen többletjogokat.

Az igazságszolgáltatásban meg kell szűntetni a hosszú várakozási időket. A tárgyalás napja a kitűzéstől számított 30 napnál későbbi időpontban csak a felek előzetes beleegyezésével lehessen.

A tulajdonjog kapjon sokkal nagyobb védelmet. A tulajdonosnak legyen joga a saját tulajdonának megvédésére, adott esetben aránytalanul nagyobb erő alkalmazása árán is, illetve olyan intézkedésekkel, melyet jól látható módon jelez. (Pl. vezethet a kerítésbe áramot, ha azt jelzi és véletlenül nem lehet megérinteni.)

A tulajdonosnak joga legyen a tulajdonát a saját gazdasági megfontolása és saját szemlélete, értékítélete szerint használni, kivéve ha az bűncselekmény vagy környezetkárosító tevékenység.

Ha valaki másnak kárt okoz, köteles legyen azt megtéríteni minden tekintetben és minden hozadékával együtt. Ez a megtérítési kötelezettség ne évüljön el. A büntetés kiszabásánál a kár megtérülése csak enyhítő körülmény lehessen, ne mentesítő.

Károkozás esetén a konkrét káron túl az idegeskedés miatti eszmei kár, és az utánjárások miatti idő is kerüljön be a megtérítendő tételek közé. Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozzon a bűncselekményekből eredő károkra és a biztosítók kárkifizetési kötelezettségeire is.

A gazdasági bűncselekmények, visszaélések esetén az összegeket a valós élethez kell igazítani, a büntetés meghatározásakor pedig figyelembe kell venni annak társadalmi hatását, stb.

Gazdasági bűncselekmények esetében legyen lehetőség arra, hogy az elkövető mentesüljön börtönbüntetés alól, amennyiben az okozott kár dupláját téríti meg a sértett félnek.

Legyen sokkal súlyosabban büntetendő a környezetkárosítás, szemétlerakás, stb. Az ellenőrzésnek nagyságrendekkel hatékonyabbnak kell lennie. Bizonyított szemetelés vagy környezetkárosítás esetén a bizonyítékokat szolgáltató feljelentő kapjon jutalékot a bírságból.

Büntethető legyen a kiskorú is. Tíz éves kortól szabadságvesztéssel is, az alatt pénzbírsággal, amit kifizethetnek a szülei, vagy ráterhelhetnek őrá is, el nem évülő módon.

A prostítúció csak magánterületen legyen űzhető, megfelelő engedélyek birtokában, a személyiségi jogok és minden egyéb alaptörvény betartásával. Magánterületen viszont ne lehessen büntetni.

A prostituált futtatása igen szigorúan legyen büntetve, mind pénzbírsággal, mind letöltendő börtönnel.

Az elítéltekkel végeztessenek hasznos munkát, a börtönökben legyen kötelező a munkavégzés, amely jövedelmekből fizethető legyen a kártérítés is. Az elítélteknek ne legyen lehetőségük kondizással felkészülni a következő bűncselekményre, ne legyenek luxusszolgáltatások, viszont az alapvető higiéniai követelményeknek feleljenek meg a büntetésvégrehajtási intézmények.

Igen súlyos, élet elleni, bűncselekmények vagy többszörösen visszaeső elkövetők esetén legyen büntetési tétel az állampolgárság megvonása, illetve az országból való kitoloncolás.

Súlyosabb erőszakos bűncselekményeket visszaesőként elkövető elítéltek esetén a börtönbüntetés helyett be kell vezetni a kitaszítás intézményét. Ez azt jelentené, hogy az elkövetőket egy e célra kijelölt, bekerített és szigorúan őrzött nagyobb földterületre kell letelepíteni, ahol a megélhetésükről maguknak kell gondoskodniuk.

Csak az Alapíthasson új céget, aki nem volt érdekelt öt éven belül nem volt adótartozással felszámolt, vagy csődbement cégben. Nem megengedhető, hogy egyesek évente csinálnak új cégeket úgy, hogy nem fizetik ki a beszállítóikat, az adókat járulékokat, viszont mivel bevallják, mindez szabályosnak minősül.

Felszámolási eljárások esetében történő kifizetésekkor a magánszemélyek és a kisvállalkozások évezzenek előnyt az állammal és a bankokkal szemben.

A kresz szabályokat a valós élethez kell igazítani. A rendőri intézkedés és megelőzés ne csak az eldugott indokolatlanul alacsony sebességkorlátozások helyére telepített trafipaxokra terjedjen ki, hanem a többi szabálysértésre is. A megengedett sebesség értékét autópályán el kell törölni, lakott területen kívül pedig 130 km/h-ban kellene megállapítani, a szükséges és indokolt korlátozások kitáblázása mellett. Mindemellett a relatív gyorshajtás, a nem útviszonyoknak való vezetés akkor is büntethető legyen, ha nem történik baleset. Baleset esetén vizsgálni kelljen az érintett vezetésre való alkalmasságát, főként a megfelelő látásélességet. (Jelenleg ugyanis rengetegen vezetnek hivatásszerűen is úgy, hogy pénzért aláírta az orvos a jogosítvány alkalmasságiját, holott az illetőnek erős szemüveg kellene.)

Meg kell szüntetni az olyan elmaradott és régről megmaradt törvényeket, amelyek indokolatlanul korlátozzák az emberek szabadságjogait. Alapelvnek az kell lennie, hogy ami nem okoz kárt másnak vagy nem veszélyes, az ne legyen büntethető. (szólásszabadság korlátozása, prüdéria, emberi jogok, stb.)

A vallás magánügy, az közterületen nyilvánosan ne lehessen gyakorolható.

A törvényalkotási folyamatba be kell vonni az abban részt venni kívánó állampolgárokat is. A közvetlen demokrácia elemeként kiépülő szavazási rendszer mellett ki kell dolgozni egy teljesen biztonságos internetes javaslattételi rendszert is, amely eredményét a kormány köteles legyen figyelembe venni.

A munka törvénykönyve

A munkaszerződések megszegéséért a munkáltató nevében eljáró vezetők személyesen is felelősségre legyenek vonhatók.

Ne legyen kötelezhető senki sem túlórára, túlmunkára. A túlórák bérezése és időpontjai minden esetben a munkaszerződéstől független egyedi megállapodás tárgyát képezzék. (A megfelelő túlórabér és az az iránti igény idővel kiegyenlíti egymást, így a piac által egyensúlyba kerülve az önszabályozó folyamattá válik, ahol mindkét fél elégedett lehet.)

Dolgozót kiküldetésre küldeni csak annak előzetes hozzájárulásával és megfelelő juttatás megadása, és a megfelelő körülmények biztosítása esetén lehessen. A kiküldetés teljes időtartamára (tehát a családtól távoltöltött időre, így az éjszakákra is) minimálisan az alapórabér összege járjon.

A munkavégzés helyeként minden esetben konkrét címet kelljen megjelölni. Átszervezés, költözés esetén csak minkét fél írásos beleegyezése esetén, megfelelő kompenzálással lehessen a munkavégzés helyét megváltoztatni.

A szabadság legalább harmadának időpontját határozhassa meg a munkavállaló.

Legyen egy független állami intézmény, ahol név nélkül lehessen bejelentést tenni a munkáltatói visszaélésekre, amelyek kötelesek legyenek kivizsgálni a bejelentéseket.

Tisztességes kereskedelem

Meg kell határozni a maximális etikus kereskedelmi árrés mértékét. Aki ezt átlépi annak árrésprofit adót kelljen fizetni. Ezt a teljes kereskedelmi láncra vetítve kell kezelni, hogy ne lehessen megosztani az árrést a fiktív leányvállalatok közt. Írja elő a kormány minden árucsoport esetén, hogy a teljes kereskedelmi lánc összesen mekkora árrést érvényesíthet. (Ne fordulhasson elő, hogy egy 65 forintért beszerzett párizsit akciósan is 550 forintért áruljon a multi, miután átvitte öt cégen keresztül.) Ha az árrés mértéke meghaladja a tisztességes haszon mértékét, olyan különadót kell kivetni, amely mellett ne legyen ekkora üzlet így zsarolni a beszállítót, vagy átverni a vevőt.

Legyen olyan törvény, amely nem engedi, hogy a beszállítók rabszolgasorban dolgozzanak fillérekért, amikor a boltban nyugati fizetésekhez mért árakon vásárolhatunk. Ráadásul sokszor ez a termék minőségére megy, mert így nem lehet olyan alapanyagokból dolgozni, amit a vevő a fogyasztói árért feltételez.

Bizományosi értékesítés esetén a kereskedőnek elkülönített számlán kelljen tartania az áru eredeti tulajdonosát megillető bevételrészt. Azt a kereskedő ne használhassa fel saját működésére.

Bankrendszer

Hitelpénz előállítására csak a kincstár legyen jogosult. A bankoknak elő kell írni, hogy hitelt csak a náluk elhelyezett betétből, illetve a kincstár által, a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazított kedvező kamatozással biztosított hitelpénzből nyújthatnak.  (Jelenleg ugyanis a kereskedelmi bankok kvázi a semmiből állítják elő a hitelpénzt, amit kölcsönadnak, miközben ennek csak a töredékével rendelkeznek betétként, így óriási extraprofitot realizálnak.)

Pályáztatások

Minden pályázatnak nyilvánosnak kell lennie. Annak tartalmát, az arra érkező ajánlatokat bárki megtekinthesse, és kiugró értékaránytalanság esetén azzal kapcsolatban kifogást emelhessen egy független szervnél.

Visszamenőleges ellenőrzést kell végezni minden nagyberuházás pályáztatására vonatkozóan.

Visszamenőleges ellenőrzést kell végezni minden állami és állami tulajdonú cég ingatlaneladása és nagyhorderejű ingatlanbérlete esetén.

A pályázatok kiírását auditáltatni kelljen egy független szervezettel, ahol az ellenőrzést végző személy büntetőjogilag vállaljon felelősséget a pályázat jogszerűségéért.

Meg kell szüntetni a monopol státuszokat biztosító rendelkezéseket, a moratóriumokat, a piac minden területén egyforma esélyeket kell biztosítani.

A magyar cégek élvezzenek előnyt a pályázatok során.

Az állami vezetőknek teljes felelősségvállalással kell tartozniuk döntéseikért.

0 Tovább

Miért átverés a népességnövekedési igény?

Sajnos söbb okból is, melyek kükön-külön is megállják a helyüket. De még mielőtt az elején bárki is azt mondaná, hogy ez nem így van, olvassa végig az egész írást, és gondolja végig logikusan. 

Először is vegyük észre, hogy ha egy országban munkaerőhiány van, akkor azt nem fogja megoldani semmiféle népességnövelő stratégia, sem a születésszám növelés, sem pedig a bevándorlás, mivel a bevándorló népességnek ugyanúgy szüksége lesz orvosra, fodrászra, szerelőre, ha étterembe megy, akkor szakácsra, pincérre, ha lakást akar, akkor kőművesre, és amúgy mindenféle ugyanolyan szakemberre, amire az eredeti lakosoknak is. Tehát a népességnövekedés további hiányt fog okozni, amit ugyan rabszolgákkal meg lehetne oldani, de fizetést is kapó, igényekkel is bíró emberekkel nem. A helyzet ugyanez a születésekkel is, csak az lassabb folyamat. Ez tehát egy róka fogta csuka helyzet, amiben a legnaggyobb baj, hogy a valódi okot az átlagember nem látja, pedig ott van az orra előtt.

Ráadásul minél többen vagyunk, annál kevesebb erőforrás jut egy emberre, tehát az egész kontraproduktív. Ha kevesebben lennénk , több erdő, több vad, több termőterület jutna egy emberre, lenne elég hal a tengerben, a termelés tehát hatékonyabb lehetne. (Most azért hatékonyabb, mert a génmanipulált növényeket termesztünk, hormonnal hízlalt állatokat eszünk, stb.) És akkor a környezet védelméről még nem is esett szó.

De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: miért van munkaerőhiány? - Először is tisztázzuk: munkaerőhiány nem mindíg van, csak azokban az időszakokban, amikor a gazdaság növekvő trendet mutat, a recessziós időszakokban a munkanélküliség nő!

Na de mi jellemzi ezen időszakokat? Mitől van a konjunktúra alatt munkerőhiány? Az ok nagyon egyszerű, mert valahonnan több pénz került a gazdaságba, mint ami a mindenkori reálértéken rendelkezésre álló munkaerőnek megfelene, így az embereknek, de főként a cégeknek igényük lenne több munkásra és ezt meg is tudnák fizetni. Fontos megjegyezni, hogy ha nem tudnák megfizetni, akkor nem lenne igény sem rá.
De miből tudják ezt a plusz, egyensúlyi szintet meghaladó igényt megfizetni? (Most ne a magánemberekre gondoljunk, mert ezen igény elenyésző a teljes gazdaságban.)
Igen, többnyire hitelből, hiszen a konjunktúrális időszakokban sokkal nagyobb a hitelkiáramlás, mint máskor, sokkal nagyobb mértékben nő a kitett hitelek, a gazdaságba kerülő hitelpénz mennyisége. Ezt ösztönzik a bankok és az állam is. Önmagában ez nem is lenne baj, ha a hitel fedezete mások megtakarításai lennének. De nem így van.

Amikor a bankok hiteleket adnak, akkor azt nem abból a pénzből teszik, amit a betétesek megtakarítanak, hanem lényegében a semmiből állítják azt elő. Létrehoznak egy hitelszámlát, amin tartozás keletkezik és létrehoznak hitelpénzt, amit el lehet költeni. Tehát fogják a semmit és csinálnak belőle egy pozitív és egy negatív valamit, aminek az összege ugyanúgy nulla, de a negatív részt félreteszik későbbre, a pozitív rész pedig kikerül a gazdaságba többletként, és ebből a többletből munkaerőt lehet vásárolni. Az így megjelenő plusz pénz pedig felborítva az egyensúlyt úgy teremt igényt az egyik oldalon, hogy a másikon nincs semmi.

Az igazi ok tehát a bankok fedezetlen hitelpénz kibocsátása, amely mögött nincs semmiféle munka, és amelynek elköltése egyenlőtlenséget okoz a rendelkezésre álló errőforrások-pénz egyensúlyban.
Ha csupán egy stabil, kiegyelnlített gazdaság működne, ahol a bankok időnként nem nyomhatnának be korlátlan mennyiségű pluszt pénzt a rendszerbe, akkor mindenki annyit tudna kifizetni, amennyit maga is megkeres. Ha fejlődik a technológia, akkor többet keres, többet kap az árujáért, többet is tud költeni. De amit megkeres többet, azt mások elköltik, tehát a rendszer egyensúlyban marad. Viszont ha ebbe a rendszerbe időnként belenyomunk fedezetlen pénzt, máskor meg kivesszük azt belőle, akkor felborul az egyensúly, a bekerüléskor sok lesz a pénz az erőforrásokhoz képest, a kivételkor meg kevés. A hitelfelvétel és visszafizetés azonos volumenben lenne jelen a gazdaságban, úgy nem is lenne semmi gond, de sajnos nem így van, mert a kettő többnyire időben nem esik egybe, a konjunktúra alatt bátrabban vesz fel mindenki hitelt, míg a visszafizetést a recesszió alatt is ki kell nyögni. És itt jött el a recesszió kérdése, mert amikor kipukkad a lufi, akkor jönnek az elbocsájtások, a megszorítások, a bankok adóból való megmentése, stb. Ilyenkor már nincs munkaerőhiány, csak munkanélküliség.

És hogy miért rossz ez a kisembernek?

Mert elértéktelenedik a pénze. A kibocsátási szakaszban  infláció keletkezik, hiszen növekednek a nyersanyagok, a termékek árai, a bérek, stb., ami erodálja az ő emelkedő jövedelmét is, de a pénztartalékát mindenképp, a visszafizetési szakaszban pedig elvesztheti a munkáját, az egzisztenciáját, így akár a vagyonát is. Viszont amit veszít a kisember azt megnyerik a spekulánsok. A többit pedig mindenkinek a fantázijára bízzuk, amit nyugodtan engedjen el még annál is jobban...

De van a dolognak egy másik aspektusa is. Sokan ugyanis azzal védekeznek, hogy ha csökken a népesség, akkor nem lesz aki biztosítsa a nyugdíjunkat! Nos a nyugdíj ok egy nagy kamu. Mi ok van arra, hogy a nyugdíj csak az élőmunka adójából finanszírozható? Semmi! Ha van egy nagy kalap, amibe mindenféle adók befolynak, majd abból mindenféle költségeket finanszírozunk, akkor miért kell azt mondani, hogy ez a költség (a nyugdíjkiadások), csak ennek az adónemnek a bevételéből finanszírozható, amikor az összes többi kiadással nincs így? Ez olyan, mint egy tó, amibe több folyó is belefolyik és több kifolyása is van. Nem lehet azt mondani, hogy ebben a kifolyásban csak annak a befolyó folyónak a vize van. A gazdaságot, az adóbevételeket komplexen kell kezelni. Ha útépítésre, haszontalan pályázatokra lehet más adók bevételeiből elvonni, az oktatást és még rengeteg mindent lehet így finanszírozni, akkor a nyugdíjat miért nem? Azt miért csak az élőmunka adónemeiből lehet? A termelési struktúra folyamatosan alakul át, a robotok átveszik az ember szerepét, és a vállalatok nyereségének alapját már nem az élőmunka adja. Teljesen elfogadható lenne, ha ezen profit adójából ugyanúgy finanszírozható lenne a nyugdíj is, ha már ezt a technikát és termelékenységet ennek a generációnak a munkája alapozta meg. Egy más adóstruktúrában tehát egyáltalán nem lenne gond a nyugdíjkérdés, bár ez kétségtelenül rosszul eshetne a multiknak.

A fentiekből egyértelműen látható tehát, hogy a nyugdíj mese csak egy hibás gazdasági struktúra miatti süketelés, a munkaerőhiány pedig a fedezetlen hitelpénzek gazdaságba öntésénék következménye. A csökkenő népesség viszont a kapzsi pénzemberek hatalmát és irracionális extraprofitját valóban korlátozná, cserébe viszont egy élhetőbb világot kapnánk, ahol az emberek többségének valóban több jutna, és nem vennék el tőlük trükkös módszerekkel azt kicsit is, amijük van, mégjobban megnyitva az ollót a gazdagok és szegények közt.

0 Tovább

Lapos föld avagy egysíkú univerzum

univerzum lapos gömb önmagában zárt relativításelméletMa már megmosolyogjuk azokat az embereket, akik annak ellenére laposnak hiszik a földet, hogy millió bizonyíték van annak gömb alakjára. Mégis ugyanezt a gondolatmenetet kiterjesztve a tudósok szentül meg vannak győződve arról, hogy az univerzumot egy olyan négydimenziós téridő alkotja, amely egy adott pontból alakult ki, és amely adott három dimenzó irányában tágul, ráadásul ismét egyre gyorsuló ütemben. Ezen túllépni pedig ugyanúgy képtelenek, mint ahogy a középkorban sem voltak képesek elengedni a lapos föld eszméjét. Pedig egy dimeziót hozzáadva mindjárt érthetőbb lenne minden.

Az szerencsére már elfogadott, hogy a tér hálója nem homogén, de messzebb nem merészkednek.

Egy-egy fekete lyuk kvázi kilyukasztja a teret, és ott az eseményhorizont mögött már hagyományos értelembe nincs tér, a benne lévő tér az eseményhorizontra préselődik ki, lényegében elveszítve egy dimenziót. A térből az eseményhorizontra kifeszült sík lesz, amely felülete bár sík, valójában mégis gömbszerű hasonlóan a földhöz, amely kis távolságban síknak tűnik, de nagyobban mégsem az.

Egy fekete lyuk mellett a tér elhajlik, például a mögötte lévő csillagokat is látni lehet a gravitációs lencsehatás miatt. A fény, amely látszólag egyenes vonalban halad, "kívülről szemlélve"  valójában girbe-gurba utat jár be, de a mi terünk görbületeiben ezen görbületek mentén halad, így az belülről szemlélve egy egyenes vonalú mozgásnak tűnik.

Nos ugyanezt az elvet tovább gondolva feltételezhető, hogy a mi világegyetemünk térideje is egy ilyen ötdimenziós fekete lyuk eseményhorizontja, amely nekünk ugyan teljesértékű térnek tűnik, valójában azonban mégsem olyan egyenes. Ez a téridő egy ötdimenziós gömb (ennek persze más nevet kellene adni, hiszen a gömb sem kör) felülete, amely bizony öszeér, és ha elindulnánk az egyik irányban, akkor elméletben akár körbe is utazhatnánk. Persze a valóságban ez a relativításelmélet miatt nem kivitelezhető, hiszen ez a "gömb" is tágul, illetve mire visszaérnénk, már annyi idő telne el, hogy nem létezne a tejútrendszer sem.

Viszont az igenis elképzelhető, hogy amikor a messzeségbe nézünk, és az ottani galaxisokat vizsgáljuk, akkor azok közt a galaxisok közt ott láthatjuk a mi saját galaxisunk pármilliárd évvel ezelőtti képét,  illetve amikor a háttérsugárzást mérjük, akkor az a hullám már párszor megkerülte az univerzumot.

Mindezen elvek feltételezésével valószínűsíthető, hogy jóval kevesebb anyag van az univerzumban, mint ahogy mi azt látjuk, viszont a tágulás mértékéhez így hatványozottan kevesebbre van szükség, hiszen csupán ennek a téridő-gömbnek a tágulása szükséges, ami annak négydimenziós felületét köbösen növeli. (A kör kerülete 2*r*pi, a háromdimnziós gömb felülete 4*r2*pi, a valóságban nem elképzelhető, négydimenziós gömb felülete pedig 8*r3*pi lenne.) Ezzel szükségtelenné válik a hiányzó anyag sötét anyagként való misztifikálása is, hiszen minden megvan, csak a tér nem akkora, mint aminek látszik.

Ráadásul sok véletlenre is kézzel fogható magyarázatot kapunk, hiszen vajon véletlen, hogy a világegyetemben minden irányban egyformán messze látjuk az ősrobbanás nyomait és mi pont a közepére kerültünk? Mert ezen az alapon sodorhatott volna a tér szélére is a sors, de mégsem így van.  Nos egy kömb felületének minden pontja tekinthető a felület középpontjának, mert az átellenes pontja minden irányban ugyanolyan messze van.

Mindebből mi ugyanúgy nem érzékelünk semmit, mint ahogy a középkorban sem érzékelték azt, hogy a föld bizony gömbölyű, és nem lapos. Ellentétben a a földdel, itt nem tudunk leásni és felszállni, hiszen abban a dimenzióban az anyag nem képes mozogni. (Hogy valami más - például a lélek - esetleg igen, az már túlmutat a fizika területén, a fizikának csak a materiális világot kell leírnia.) 

Azt viszont tudjuk, hogy a régi elvekhez a tudományt képviselő személyek és professzorok a történelem során mindvégig ragaszkodtak, hiszen a presztizsük volt a tét. Logikusan kellemetlenül érezheti magát az, aki évtizedekig hirdet bizonyos tanokat, majd kiderül, hogy amit eddig állított, az nem úgy van. Erre az első reakció önkéntelenül is az, hogy eretnekségnek béllyegzik az új gondolatot és tűzzel vassal irtják, hiszen annak hirdetője az ő tekintélyükön ejtett csorbát.

Ráadásul mindezen gondolatok az emberi agy számára nem is felfoghatók, hiszen a normál háromdimenziós tér és külön idő mellett már maga a négydimenziós téridő elképzelése is komoly kreativítás igényel. Igen nehéz elképzelni, hogy az idő és a tér dimenziói lényegében azonos értékűek, és hogy melyik irány lesz az idő, azt csupán az határozza meg, hogy melyik irányban haladunk jelentősen nagyobb sebességgel . Ezt felűlmúlva, emberi aggyal pedig elképzelni egy ötdimenziós téridőt, négy térdimenzióval, abban pedig egy fekete lyukat, amely eseményhorizontja a mi világegyetemünk, igencsak nehéz. Pedig lehet, hogy sok hasonló univerzum létezik, ez az ötdimenziós világ is csupán egy hatdimenziós rendszer hasonló része, és így tovább.

De attól, hogy nem tudjuk elképzelni, még lehet így. Matematikailag lehetséges, számos kérdésre választ ad, viszont a tudás almájából enni bűn, melynek büntetése a szenvedés. Jobb az, ha nem tudunk mindent, mert nem leszünk boldogabbak tőle.

0 Tovább

Sokak szerint diszkriminatív a Facebook új szabályzata

Az erőszak jöhet, de a meztelenség főbűn.

Nemrégiben a Facebook új szabályozást vezetett be, és ezt alátámasztandó több új alkalmazottat is felvett a posztok moderálása céljából. Mindez nem is lenne gond, ha valóban azok a tartalmak lennének szűrve, melyek ártalmasak, azonban a nemkívánatos tartalmak priorítása érdekes módon valahogy nem a normál értékrendet követi. Mindezen priorítás pedig érezhető is a törölt kommentek és kitiltások jellegében, ugyanis amíg a meztelenség gyanúját keltő, a migránsokat, etnikumokat minősítő bejegyzéseket azonnal szankcionálják, addig az erőszak úgy látszik minden mennyiségben mehet.

Elég csak ránézni a Facebook tartalomjelentő paneljére, a legelső főbűn a mezteneség. És bár a panelen elvileg jelenthető az erőszak is, csakhogy ezt érdekes módon sosem szankcionálják. 

Ez viszont egyes csoportokat, így a naturistákat diszkriminál.

Ők ugyanis az emberi testet nem tekinik szexuális tartalmúnak, számukra az ugyanúgy teljesen természetes, mintha valaki fel lenne öltözve. Sokan persze idegenkednek ettől a felfogástól, talán neveltetésükből adódóan, vagy talán mert hiúak, és nem találják saját testüket sem tökéletesnek, vagy mert ők is az elérhetetlen maximalizmusra vágynak és nem tudják elfogadni mások nem tökéletes alakját, vagy korának még a látványát sem. Az emerek többségébe már kisgyermek kora óta belenevelik a szégyenérzetet, így azt felnőttként már önmaga is saját nézeteként fogja fel, pedig számos betegség, szexuális zavar, frusztráció lenne megelőzhető, ha nyitottabbak lennénk. A naturisták azonban úgy gondolkodnak, hogy számukra ez természetes, és ezzel ők nem ártanak senkinek. Nem akarják erőszakkal rákényszeríteni senkire sem nézeteiket és ha ők meztelenek is, abból másnak nem lesz kára. (El kell ismerni, hogy valahol igazuk is van, mert a naturista strandokon a tisztaság sé a közbiztonság is sokkal jobb.) 

Ezzel ellentétben viszont a média tele van mindenféle erőszakkal, ami viszont valóban káros egy gyermek lelki fejlődésére, de ez úgy látszik nemhogy nem gond, hanem egyenesen kívánatos. 

Az erőszak az mehet mindenütt, az nem árt a fiatalok lelki fejlődésének. Tanulják csak meg a gyerekek, hogy milyen jó vicc is a háború, a rombolás, az agresszió. A számítógépes játékok nagyrésze lövöldözés, a filmek tele vannak erőszakos, véres jelenetekkel, mintha az egyáltalán nem fájna az áldozatnak, nem esne rosszul egy haláleset a hozzátartozónak, stb. A gyerekekben fel sem merül, hogy egy háború mit is jelent valójában emberek millióinak, egy erőszakos cselekedet mekkora fájdalmat okoz egyeseknek, mert a filmekből ez egyáltalán nem jön le. Természetessé vált az erőszak, és ezt a többség sajnos szó nélkül alkalmazza hétköznapi életben is.

De a természetes emberi test látványa az főbűn. Arra 18-as karika kell, mert ha a gyerek meglát egy cicit - amit ugyebár norálisan pár évig minden etetésnél látott is -, attól rossz irányba fejlődik. 

Pontosabban a női mell látványa tiltott, mert a férfié az mehet.  Igaz,  hogy a tiltás akkor is él, ha az adott férfinak nagyobb a melle, mint egy nőnek, ez nem számít. Akkor sem, ha nem is lehet beazonosítani, hogy férfi vagy női mellről van-e szó.  A lényeg, hogy ez ártalmasabb, mintha lelőnek vagy megkínoznak valakit.

Egyesek szerint az erotikát kell száműzni. (Hogy miért az jó kérdés, mert ilyet is csak egy frusztrált, kielégületlen nő vagy férfi gondol irigységből.) Normális, nyitott neveléssel a gyerek tudni fogja, hogy minek hol a helye, minek mikor van itt az ideje, és hogyan illik viselkedni adott szituációban. Tudni fogja, hogy a test látványa nem azonos az erotikával, mert nagy valószínűséggel a műtétet végző orvosnak sem lesz erekciója a meztelen pácienstől. Viszont a kérdés továbbra is az, hogy kiben mi kelt erotikus gondolatot. A Facebook vagy a Google mesterséges intelligenciájában biztosan erotikus gondolatot ébreszt minden nemi szerrvre hasonlító tárgy is, egy naturistában viszont a meztelen test is csak akkor, ha a környezetből, a cselekményből arra lehet következtetni.

Az internet szabad - mondják, bár ez nem így van. Ráadásul a nemzetközi internetre nem is lehetne értelmezni egyes országok törvényeit, mégis megteszik. Mert amíg a terrorizmusra buzdító oldalakat az országok többségében jogosan blokkolják, addig számos helyen gyakorlatilag mindent üldöznek. Az egyes oldalak üzemeltetői pedig elvileg maguk dönthetik el, hogy mit akarnak látni és mit nem az oldalukon. Viszont az értelmetlen törvények miatt inkább túlkorlátoznak, mintsem megüssék a bokájukat. Viszont így az internet egyáltalán nem szabad. 

Még mondhatnánk akár azt is, hogy ezzel nincs is akkora baj, ha nem gondolnánk bele abba, hogy a média mekkora hatalom, mennyire véleményformáló erő. Ha a Google keresője azokat a politikai nézeteket tartalmazó cikkeket sorolja előre amiket ő preferál, a Facebook azokat a posztokat jeleníti meg mások hírfolyamaiban, amik az ő nézeteit tükrözik, akkor ez igenis befolyásolja az emberek véleményét, sőt akár választásokat is eldönthet. Hiszen az áltagember szeret a többséghez tartozni. (Ha például azt látja, hogy a többség egyetért a migrációval, akkor idővel ő is ezt a nézetet fogja vallani, hiszen nem veszi észre, hogy a megjelenő tartalmak egy szűk csoport kívánalmnai szerint szűrtek, és aki mást mond, azt tiltják. Ez egyszerű pszichológia.)

A lényeg tehát, hogy az emberek véleménye az irányba változzon, ami üzlett jelent valakiknek. Legyen az egy multicég, egy bank, egy presztizsmárka, vagy akár az állam. 

És mivel  a háború, illetve az erőszak jó üzlet, sőt a legjobb (míg a békés életmód, a természet és természetesség szeretete nem hoz hasznot), egyértelmű, hogy merre kell terelni az emberek gondolatait. 
 

2 Tovább

A plázák ára: minden az ötszörösébe kerül az infláción felül, mint régen.

No persze, ennek nincs köze hozzá, mondják sokan. Márpedig igenis van. Nem kell nagy matektudás ahhoz, hogy ha egy kereskedőnek, hússzorrannyiba kerül az üzlethelyiség, akkor az áru is drágább lesz.
(Jómagam beszállítok nagy kereskedelmi cégeknek, egyedi termékeket, tehát ha kell, konkrét számokkal is alá tudom mindezt támasztani.)

A gond fő oka, hogy a plázában az üzletek bérleti díja hússzorannyi, mint az utcai boltoké. Például egy 70 négyzetméteres üzlet bérleti díja egy nagy budapesti plázában havi 3,5 millió forint. Nem, ez nem elírás. Tényleg ennyi. Nem, nem évente, havonta. Nem írom le a pláza nevét, de ez egy nagy budapesti plázában a havi bérleti díj egy üzletért. Igen, valóban, ezért a pénzért húsz ekkora boltot lehet bérelni a kőrúton. Ennek persze egyértelmű következménye, hogy a kereskedők sem tudnak már 10%-os árréssel dolgozni, mint régen, hanem minimum 50-60% kell már, de akkor is ki kell hajtani az alkalmazottak belét, vagy olyat kell árulni, ami vagy nagyon drága, vagy gyorsan fogy.

Mi ennek a következménye? Nos nem kell hozzá nagy tudomány. Ahhoz hogy a megnövekedett árrést finanszírozni lehessen a vagy a kereskedő fogja a terméket a beszerzési ár három-ötszöröséért adni, vagy ha a beszállító határozza meg az eladási árat, úgy neki kell legalább a két-háromszorosára emelni az árat. Ebből persze nem marad még meg több pénz, nem lesznek magasabbak a bérek, a haszon, semmi, csak az üzleti kockázat nő. De mivel a termék drágább, nem is fogy annyi, tehát a fajlagos előállítási ár is több, ami tovább növeli az árat. Aztán meg mert hasonlóan minden hozzávaló ára is pont emiatt emelkedik, az is drágábbá teszi az előállítást. De a drágább előálőállítási ár most már a magasabb árrés miatt még drasztikusabb eladási áremelkedést kényszerít ki. Ördögi kör, amit még megfejel az infláció. Hiába a technológiai fejlődés, ennek a haszna elvész. A plázatulajdonosok irreális extraprofitját a beszállítók és a terméket előállítók fizetik meg. No meg persze a kisemberek, akiknek a bére csak annyival nő, ami az infláció. Jobb esetben. De megvan az a fantasztikus érzés, hogy plázázhatunk. Ugye milyen jó? Milyen fantasztikus dolog, hogy nem kell végigsétálnunk a körúton, hanem egy fedett helyen tudjuk megnézni a boltokat (meg a plázacicákat). Igaz, hogy ennek az az ára, hogy a termékek háromszor-ötször annyiba kerülnek (és nem csak a plázákban, hanem másutt is, mert a multicégek átlagokban számolnak, összköltséggel és összbevétellel), de ez nem nagy ár a feelingért.

Hát nem megéri?

3 Tovább
«
12

Ember! Mivé lettél?

blogavatar

Ahogy egy átlagember gondolkodik a mai kifordult világról. Avagy megérett-e az emberi faj a kihalásra?